Szerző: admin

Aki azt mondja, hogy a gyerek miatt mindenről le kell mondania a szükőknek, az hazudik, vagy nagyon hülye. Esetünkben éppenhogy felrázta a kissé bepunnyadt szüleit a csöppség. Idén már saját karácsonyunk lesz, aminek eddig nem volt értelme, mivel mindig elutaztunk. Többet találkozunk a barátainkkal, mivel jobban igényeljük a felnőttek társaságát, akik meg örülnek a picurénak. Ha tehetjük, – mert azért… Read more →

Sosem gondoltam volna, hogy valaha ilyenre vetemedem, de idén ennek is eljött az ideje. Hiszen mivel is kezdhetnénk a karácsonyi hangulat bevezetését, ha nem egy adventi naptárral. Hiszen ki ne akarna minden nap kapni egy csokit, csak mert december van? Én tutira. Valószínűleg szemem fénye is. Hogy miért gondoltam, hogy nem elég venni neki egy klasszikus naptárat, azt nem tudom,… Read more →

December lévén hivatalosan is téma lett a karácsony, és szinte kötelező elkezdeni parázni mindenen. Ajándékok, utazás, rokonok, mi legyen a menü, milyen sütit tudok megcsinálni, stb. Esetemben mindezek így komplexen először okoznak fejtörést, ugyanis eddig minden évben hazautaztunk a szülőkhöz, de idén már nem kérünk ebből a strapából, elég lesz 2 évente is, illetve már a gyerek is elég nagy… Read more →

Igen, a gyermek lát. Gondoljuk mi. Aztán meg sose lehet tudni. Ezért van egy éves korában egy ajánlott látásvizsgálat. Igaz, mi voltunk korábban is, mert aggasztott a gyermek egyik szeme alatti alkalmanként (és persze alvás után) megjelenő duzzanat és kékség. Akkor is azt mondták, hogy semmi baj, és a végülis 14 hónapos korára kapott időponton is megerősítették, hogy minden oké.… Read more →

Nem tudom, melyik a nagyobb kibaszás áldás, de hogy a következő gyereknél kihagynám a tegnapi napot, az tuti. A fütyi ugyanis mégsem olyan egyszerű szerkezet, mint ahogy gondolnánk. Persze a lányoknak később sokkal nehezebb és életen át tartó fejfájását okoz a menstruáció, de legalább arról tudok egysmást, talán segíteni is néhány dologban majd, ha lesz kinek. A fütyi azonban – bármilyen… Read more →

Minap mikor mentem a gyermekért a bölcsibe, kicsit dumáltunk az óvócsajjal, hogy milyen tempóban haladunk (lassan), és valahogy elejtette, hogy Márk anyás. Nem kérdeztem vissza, de nem tudom, ezt mire értette. Hiszen reggelente ahogy belépünk az ajtón, már le is vagyok szarva, ma például a kabátot, nacit, cipőt a csajszi vette le róla, és semmi gondja nem volt, türelmesen kivárta,… Read more →

Na jó, azért ez így ebben a formában nem igaz. És nem is biztos, hogy a bölcsi az oka. Hiszen az elmúlt 14 hónapban mit sem változott a szomorú tény, hogy igazából fogalmunk sincs, mitől döglik a légy. 3-4 hipotézist fel tudunk állítani minden helyzet kiváltó okára, de teljesen biztosan sosem tudjuk meg az igazat. Ami biztos, hogy az utóbbi… Read more →

Sosem gondoltam volna, hogy valaha a bölcsi híve leszek, hiszen az én anyukám velem és húgommal is otthon volt az oviig, és azt gondoltam, ez a követendő példa. Azonban más idők voltak azok, mára megváltozott a világ. Nem mondom, hogy rákényszerültünk erre a lépésre, de bizonyos szempontból nem nagyon van más választásunk. Ennek köszönhetően viszont már nem látok a dologban… Read more →

A válasz valószínűleg igen, nehéz. Bár az apaságot nem tudom megélni, megfigyeléseim alapján azonban szinte biztos vagyok benne, hogy közel hasonló érzés és felelősség, mint anyának lenni. Amilyen szerencsés vagyok, egy rendkívül jó apát figyelhetek meg nap mint nap. Ahogy az átlag családoknál lenni szokott, nálunk is apa dolgozik. Ő hozza a lét, ő a családfenntartó. Emellett reggel, este és… Read more →

Hogy egyből válaszoljak is a kérdésre: igen, nehéz. Valószínűleg mindig is az volt mindenkinek. Mégis azt érzem, ma nehezebb. És nem azért, amit pár hónapja olvastam egy ötsoros „cikkben” arról, hogy bizony még Ördög Nóra is sírt, mikor a legszebb és legbensőségesebbnek hitt pillanatokat kellett volna átélnie kislányával, ugyanis kezdetben nem tudta szoptatni. Na bumm. Mindenki sír. Az első pár… Read more →