Reggeli készülődés

Olvastam tegnap egy nagyon aranyos egy blogbejegyzést „A reggeli készülődés aranyszabályai, hogy elkerüljük az idegbajt” címmel. Már 4 és fél éve próbálkozom a gyerekneveléssel, de az ilyeneknek még mindig bedőlök. Most is azt hittem, megvan a tuti megoldás. Hát nincs!

Persze nagyon jó ötletek, tippek, trükkök lettek felfedezve az író által, de azt gondolom, hogy azért ezek többségére már kb. 30 éves korára az ember gyerek nélkül is rájön. Számomra az alapprobléma, és az író szerint is, hogy a gyerek hisztizik minden egyes pillanatában a reggeli készülődésnek. Sajnos, hogy ez hogy kerülhető el, nem derül ki a posztból. És persze arról sem esik szó, hogy esetleg a szülők közti munkamegosztás is lehet megoldás. De ne fárasszuk aput ilyesmikkel…Végülis elég, ha az én gyerekem apja tudja, hogyan segítsük egymást.

Állítólag a tervezés a megoldás. Nagyszerű ötlet, de aki már egy óvodás/iskolás gyerekkel küszködik (vagy többel), már magától is rájött, hogy tervezni kell. Onnantól kezdve, hogy egy egyszerű bevásárláshoz is meg kell tervezni az utat, ha babkocsival mész, mert nem mindenhol fér el a kocsi, vagy éppen lépcső keresztezi az utad. Vagy ha csak pár napra elruccannál a nagyszülőkhöz és be kell pakolni „pár” cuccot. Sőt, erre az időre MÁR nem ismered a tervezés szót, mert felváltotta az újratervezés. Ugyanis ez lesz az állandó. Ahogy te eltervezed, na azt fogja telibe sz@rni a gyerek, a férj, a nagyszülő, bárki.

Tipp 1. – 3/4 órával előbb kelés

Reggel 5-kor kelek, hogy a 4 kerülettel odébb lévő oviba érjünk 7-re, elsőként, mert kb ugyanakkora távolságot meg kell tennem visszafelé, hogy 8-ra beérjek dolgozni. Tudom, ezt én alakítottam így. Az idő és a 4 és fél éves gyerek azonban nem feltétlenül támogat ebben. Legalábbis az esetek 80%-ában. Viszont a kávét melegen iszom, sminkelek is, igaz, a zuhany nálunk esti program (képtelenség lenne a reggeli készülődésbe zsúfolni).

Tipp 2. – készítsük ki a másnapi outfitet

Szintén jó ötlet…lehetne. A kisfiam nagy ívben tojik rá, mit vesz fel, de a „légyszíves vedd fel a ruháidat, amíg a fürdőben vagyok” be sem megy a fülébe, nemhogy megcsinálná. A ruhaválasztás inkább nálam csúszik el. Persze mindig megpróbálom kitalálni, mi legyen a tuti, de gyakran csak akkor derül ki, hogy nem tuti, amikor rajtam van. Hogy este parádézzak? Oké. Ugyanazon okból, amiért korán kell indulni, későn is érünk haza. Fél 7 érkezés, vacsi, mire végzünk fél 8, fürdés, ja közben már társasoztunk is, 8-tól fél 9-ig ülünk kicsit – mert ennyit megérdemlünk -, majd fél 9, fekvés. Mire kikeveredek Márk szobájából és magamat is lerakom, gyakran fél 10. Nem éppen a divatbemutató ideje. Nagyjából minden nap meghalok kicsit, ahhoz meg nem érzem, hogy ki kellene öltöznöm.

Tipp 2. – reggeli

Hogy mi? Nápolyi. Keksz. Vajas kalács. Ennyi fér bele, és ezt is készülődés közben adogatom a gyerek szájába, mert ő nem tud enni, még álmos. Persze, hogy álmos, 3/4 6-kor kel szegényem, én meg egyből nyomom le a torkán a jóságot. Ebben a témában a cikkben a kedvenc mondatom: „Ha beüt a hóhelyzet, akkor persze jöhet egy spontán gofri,…” Spontán gofri???? Mi a f@…? Már bocsánat, de elég gyakorlott vagyok a konyhában és tudom, hogy egy pár felvágott és zöldség felvágása, tányérra dobása + magamnak egy szendvics készítése minimum 20 perc. És nem azért mert béna vagyok, hanem mert egy gyerekkel nem úgy telik az idő, hogy nekiállsz valaminek és csinálod. Egy szendvics készítés közben van legalább egy „anya, most nézni szeretném a Dinoszakikat”, egy „anya, szomjas vagyok”, egy „anya, kakiltam” vagy egy „anya, viszket a hasam” vagy bármi. Mindezt reggel csinálni? Egy gofrit? Értem, hogy 2 perc alatt megsül, de a tésztát a bérnéger keverte ki, amíg aludtunk? Vagy csettintésre készül? Mert én ezt a receptet még nem olvastam.

Tipp 3. – menetkész iskolatáska

Itt még nem tartunk, de majd 2 év múlva írok ide egy update-et, hogy attól, hogy elmondom a gyereknek, hogy rakjon el mindent, ugyanúgy reggel fog eszébe jutni a tököm tudja térkép környezetismeretre. De csak tippelek.

Szóval megfontolandó és egyáltalán nem elvetendő jótanácsok ezek, de egyik sincs hatással az ovisra, aki pont tojik a tervezésre. És ha még nem is rá vagy ideges, mert te magad húzod az időt, az tuti, hogy érezve a feszültséget, ő is befeszül és ennyi volt a sima reggel. Természetesen amikor minden klappol, akkor tökéletes reggeleket csinálunk, időben indulunk, érkezünk, és még a nadrágot is fel tudja venni Márk is, otthon is, nemcsak az oviban. Egyelőre azonban nem gondolom, hogy mindennek befolyásoló tényezői között én szerepelnék. Én, aki tervez. A tervezés egy jó alap lehet, de ha nem tudsz újratervezni, sosem ütöd meg azt a bizonyos „Tökéletes Anya mércét.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük